K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

Nagyon tetszik		2009.01.24. 13:03
Bokros kimondta, amit senki sem mer 2009. janu�r 22. 18:06  Nyomtat�s Bokros Lajos szerint Magyarorsz�gon a gazdas�gi n�veked�s �jraind�t�s�hoz nemcsak megfelel� gazdas�gpolitik�ra, hanem m�lyrehat� szerkezeti v�ltoz�sokra, �tfog� int�zm�nyi reformokra van sz�ks�g. A volt p�nz�gyminiszter err�l sz�l� tanulm�nya az �let �s Irodalom p�nteken megjelen� sz�m�ban olvashat�. Bokros Lajos az 1998-ban bevezetett nyugd�jp�nzt�ri reform 10 �ves �vfordul�j�t feleml�tve meg�llap�tja, hogy az�ta az egym�st k�vet� korm�nyok m�r egyetlen �rdemi reform elind�t�s�ra sem voltak k�pesek, 1998-ban v�get �rt a XX. sz�zadi magyar reformkor. A volt p�nz�gyminiszter szerint  Magyarorsz�g 2001 �s 2006 k�z�tt durv�n t�lk�ltekez�, mesters�ges �l�nk�t�sre alapozott, a bels� fogyaszt�s n�vel�s�t c�lz�, k�ls� �s bels� hitelfelv�tellel finansz�rozott j�v�fel�l� gazdas�gpolitik�t folytatott. De a k�t �ve tart� megszor�t� keresletkorl�toz� gazdas�gpolitika nyom�n sem l�tszanak a kibontakoz�s jelei, �s ezt nem lehet csak a nemzetk�zi p�nz�gyi v�ls�g sz�ml�j�ra �rni. 2008. okt�ber v�g�re Magyarorsz�g az �llamcs�d k�sz�b�re ker�lt, a forint le�rt�kel�d�se miatt a valutav�ls�g lehet�s�ge is felr�mlett. Az ikerdeficit, ikerelad�sod�s, ikerbizalmatlans�g mesterh�rmasa a szakad�k sz�l�re l�kte az orsz�got, innen visszar�ntani csak az EU �s az IMF 20 milli�rd eur�s hitel�nek bizalomer�s�t� hat�s�val lehetett - �rta Bokros Lajos. A korm�nynak az elm�ly�l� v�ls�g elh�z�d� visszaes�s, vagy a ny�lt azonnali cs�d k�z�tt kellett v�lasztania, �s ilyen helyzetben nyilv�nval�, hogy a v�ls�got, mint kisebbik rosszat kell v�lasztani. A tanulm�nyban Bokros Lajos amellett �rvelt, hogy t�bb reform egy�ttes v�grehajt�sa seg�theti azok teljes�l�s�t. Legfontosabb ter�letekk�nt az eg�szs�g�gyet, az oktat�st, a nyugd�jrendszert, a k�zigazgat�st �s a k�ztehervisel�st jel�lte meg. Az eg�szs�g�gyben a k�telez� t�rsadalombiztos�t�s mellett a k�telez� mag�nbiztos�t�st javasolja, amelynek tagja lenne minden 18 �ven fel�li �llampolg�r. Egy ilyen rendszer szerinte versenyre k�szteti az eg�szs�g�gyi int�zm�nyeket, jav�tva �gy az eg�szs�g�gyi szolg�ltat�s min�s�g�t is. Ugyancsak szorgalmazza a nyugd�jreform folytat�s�t a n�vleges j�rul�k-meghat�rozotts�g� rendszer bevezet�s�vel. Ennek l�nyege az lenne, hogy a nyugd�jrendszerben a j�rul�k m�rt�k�t r�gz�ten�k �s ett�l tenn�k f�gg�v� a j�rad�k nagys�g�t. Ez szerinte tudatosan arra �p�t, hogy a t�rsadalom felismeri: az �llami nyugd�jrendszer p�nz�gyi stabilit�s�nak fenntarthat�s�ga fontosabb k�zpolitikai c�l, mint az egyes nyugd�jak re�l�rt�k�nek meg�rz�se. A k�zoktat�sban Bokros szerint a min�s�g, a hat�konys�g �s az es�lyegyenl�s�g n�vel�s�re az egyetlen megold�s az iskolah�l�zat �sszevon�sa, kevesebb, de nagyobb iskola fenntart�sa. A k�z�piskol�k szintj�n m�r az �rdemi versenyt javasolja az iskol�k k�z�tt. A k�zoktat�s reformja ezer sz�llal �sszef�gg a k�zigazgat�s reformj�val - �rta Bokros, aki szerint a j�r�si szint� �nkorm�nyzatok helyre�ll�t�sa lenne c�lszer�, de nem a mai als� szint� �nkorm�nyzatok mellett, hanem azok helyett. A fels�oktat�sban alapvet�nek tartja annak kimond�s�t, hogy Magyarorsz�gon nincs sz�ks�g ennyi �s ilyen rossz min�s�g� int�zm�nyre. Szerinte a 77 akkredit�lt egyetem �s f�iskola k�z�l maximum 20-25 int�zm�nyt kellene megtartani. Ak�r csak az eg�szs�g�gyben, itt is a dolgoz�k k�zalkalmazotti jog�ll�s�nak megsz�ntet�s�t javasolja. Sz�ks�gesnek tartja a teljes�tm�ny szerinti javadalmaz�st, a fix �sszeg� �llami t�mogat�st, a tand�j bevezet�s�t legal�bb az alapk�pz�sben. Az �ltala javasolt reformok k�vetkezt�ben sok �letk�ptelen �s sz�nvonaltalan oktat�si int�zm�nyt bez�rn�nak, n�h�ny eg�szs�g�gyi �s oktat�si v�llalkoz�s t�kre menne �s sz�zezrek ker�ln�nek szembe azzal, hogy rendszerv�lt�s van az � ter�let�k�n "lesznek, akik sz�rnyalnak az �j felt�telek k�zepette, m�sok keservesen szenvednek majd, sz�ks�g lesz arra, hogy az �llam tomp�tsa a fesz�lts�get, de a reformok semmif�lek�ppen sem adhat�k fel" - �rja Bokros Lajos. A k�ztehervisel�s reformj�n�l a volt p�nz�gyminiszter hangs�lyozza: annak d�nt� l�ncszeme nem az ad�kulcsok divatos cs�kkent�se, hanem az ad�z�k k�r�nek b�v�t�se �s az ad�zand� j�vedelem sz�les�t�se. Javasolja a minim�lb�r ad�mentess�g�nek elt�rl�s�t, p�ld�ul egy 10 sz�zal�kos ad� bevezet�s�vel. Szerinte az ad�reform megval�s�that� an�lk�l, hogy a k�lts�gvet�s bev�telei cs�kkenn�nek, lehets�ges az �gy nevezett semleges ad�reform. Az igazs�gos k�ztehervisel�s alapfelt�tel�nek tekinti az �rt�kalap� ingatlanad�z�s bevezet�s�t, ami p�tolhatja az szja-b�l kies� bev�teleket, ha ott cs�kkenten�k a kulcsokat. Sz�ks�g lenne a kiv�telek, a mentess�gek, az ad�kedvezm�nyek elt�rl�s�re. A v�llalati nyeres�gad�z�sban a rendszer egys�ges�t�s�t �s egyszer�bb� t�tel�t javasolja, t�bbek k�z�tt az eva megsz�ntet�s�vel. Ugyancsak szorgalmazza a helyi ipar�z�si ad� megsz�ntet�s�t, amit a v�llalkoz�sok eset�ben is az �rt�kalap� ingatlanad�val v�ltana fel. Javasolja a kisv�llalkoz�sok ad�mentess�g�nek megsz�ntet�s�t, az osztal�kad� felemel�s�t a szem�lyi j�vedelemad� hat�rkulcs�nak szintj�re �s az osztal�k megterhel�s�t fix eg�szs�g�gyi hozz�j�rul�s felett fizetett �gynevezett kieg�sz�t� ad�val. �gy szerinte k�zel�thet� lenne a c�l, hogy a szem�lyes j�vedelmek mind nagyobb r�sze egyetlen csatorn�n, a b�ren kereszt�l legyen kivehet� a v�llalkoz�sokb�l. "Elfogadom, hogy nincs m�d egyszerre minden ter�let �tfog� reformj�ra, de ragaszkodom ahhoz, hogy a reformok �rtelme els�sorban a t�rsadalom uralkod� magatart�smint�inak, �rt�krendj�nek �s h�tk�znapi kult�r�j�nak a gy�keres megv�ltoztat�sa. Ehhez viszont n�lk�l�zhetetlen a reformok kritikus t�mege" - sz�gezi le Bokros. Ha a c�geknek j�, akkor az orsz�gnak is j� SZDSZ: b�rstop kell az orsz�gnak! P�nz helyett: munka, munka, munka Tov�bb… Izraeli h�r N�szta Kati  2009.01.05. 08:10     IZRAELI  H�RLEV�L Israeli Newsletter • אִגֶּרֶת מִיִשְֹרָאֵל Szerkeszti: Halmos L�szl� makojeruzsalem@gmail.com SKYPE: halmos.laszlo 2009. janu�r 4, vas�rnap �jjel 02:30 A friss inform�ci�k az izraeli telev�zi�- �s r�di��llom�sokt�l, valamint a h�ber nyelv� sajt�b�l sz�rmaznak Az „�nt�tt �lom" hadj�rat nyolcadik napj�n Szombaton, 2009. janu�r 3-�n, szombaton este, helyi id� szerint 19 �rakor a C�h�l, az izraeli hadsereg megind�totta a sz�razf�ldi hadm�veletet a G�zai-�vezetben C�lpont: minden, ami Hamasz Ehud Barak had�gyminiszter a TV2 esti h�rad�j�ban: nem lesz k�nny�, nem lesz r�vid! „Alapvet� v�ltoz�st akarunk. A hadj�rat c�lja v�get vetni a nyolc �ve tart� Hamasz-terrornak" A mag�t Libanonban bef�szkelt Hezbollah m�sodik fronttal fenyeget Izrael az orsz�g �szaki r�gi�iban is k�szen �ll egy onnan kiindul� �jabb rak�tah�bor�ra   — ♦ — Az „�nt�tt �lom" hadm�velet t�bb, mint egy hete, 2008. december 27-�n, szombaton, a d�li �r�kban indult meg, amikor a C�h�l, az izraeli hadsereg l�giereje 60 darab F16-os bomb�z�val a Hamasz-rezsim rend�r-kik�pz� laktany�j�t, fegyvercsemp�sz alagutakat �s rak�takil�v� padokat semmis�tett meg.   A t�mad�snak az els� �r�kban k�zel 200 hal�-los �ldozata volt, csaknem valamennyien a Hamasz fegyveres k�derei. Az az�ta eltelt h�t sor�n az izraeli l�gier� alapos „puh�t�st" v�gzett a 360 km² ter�let� G�zai �vezet ellen, amelyb�l a helyi, mintegy m�sf�l milli� lakos �ltal hatalomra szavazott Hamasz szervezet egyetlen, �sszef�gg� terrorb�zist alak�tott ki. A sz�razf�ldi hadm�veleteket az izraeli korm�ny hossz� m�rlegel�s ut�n ind�totta meg a sz�nni nem akar�, imm�r 900 ezer izraeli lakost fenyeget� rak�tat�mad�sok v�gleges megsz�ntet�s�re. A janu�r 4-re, vas�rnapra virrad� �jf�li h�rekben az izraeli r�di� arr�l sz�mol be, hogy a gyalogs�g p�nc�losok, helikopterek �s a haditenger�szet fedez�s�vel el�renyomul a G�zai �vezet �szaki r�sz�n B�jt Lahijje �s  Beit Hanun palesztin telep�l�sek fel�. A legt�bb rak�t�t innen l�vik ki izraeli ter�let ellen. � Szombat est�ig a folyamatos l�git�mad�soknak t�bb, mint 400 halott �ldozata volt, t�bb-s�g�ben a Hamasz szervezethez tartoz� fegyve-resek. A G�zai �vezet �szaki ter�let�r�l kil�tt hossz�t�v� „Grad" tipus� rak�t�k Izraelben eddig 4 hal�los �ldozatot k�veteltek.   A G�zai �vezetb�l az egyiptomi hat�r alatt �sott alagutakon a Hamasz terrorszervezet 40 kilom�teres hat�sugar� rak�t�kat szerzett be �s azokat az ut�bbi h�ten bevetette. A G�zai �vezett�l 40 kilom�terre, vagy ann�l k�zelebb es� v�rosok: Szderot, Netivot, Kirj�t M�l�chi, Askelon, Asdod, Gedera, Be�r Seva �s t�bb tucat kisebb falu �s kibuc ugyancsak a rak�t�k l�t�vol�ban fekszik. A rak�t�k fenye-get�se mintegy 900 ezer izraeli lakost fenyeget, zsid�kat �s negevi beduinokat egyar�nt. Az eddigi n�gy halott k�z�l kett� zsid� nemzetis�g� volt, egy beduin (�p�tkez�sen dolgozott, amikor a rak�ta felrobbant mellette), m�g egy tov�bbi �ldozat dr�z nemzetis�g� f�t�rzs�rmester volt, akit egy katonai b�zison �rtek a becsap�d� rak�ta szil�nkjai. Ma, vas�rnap – Izraelben az els� h�tk�znap – sem lesz tan�t�s az iskol�kban a G�zai �vezett�l 40 kilom�tern�l k�zelebb fekv� telep�l�seken. Az izraeli r�di� �s telev�zi� rendk�v�li tan-�r�kat k�zvet�t, m�g az oktat�s�gyi minisz-t�rium az interneten ad �r�kat a k�l�nb�z� �vfolyamok tanul�inak. „�nt�tt �lom" A nyolcnapos Chanuka �nnep hatodik napj�n ind�tott hadj�rat az „Oferet jecuk�", azaz �nt�tt �lom nevet kapta, amib�l az ezen az �nnepen r�gen n�pszer� p�rgetty�-j�t�k, a „trendeli" k�sz�l. A hadm�veletekr�l az izraeli korm�ny azt k�vet�en d�nt�tt, hogy a Hamasz nyolcadik �ve, kisebb-nagyobb sz�netekkel �lland� rak�ta-t�mad�saival terror alatt tartja a ter�let�-hez legk�zelebb fekv�, 20 ezer lakos� Szderot izraeli v�rost �s a k�rnyez� falvakat. Tetemreh�v�s palesztin m�dra Mint arr�l legut�bbi h�rlevelemben besz�moltam, a hadsereg egyik kinyilatkozott vez�relve: „Vas�k�llel a Hamasz-rezsimmel, keszty�s k�zzel a polg�ri lakoss�ggal". A Hamasz – �s a t�bbi palesztin fegyveres szervezet – alapvet� harcmodora s�r�nlakott ter�letekr�l t�madni, hogy az ellent�mad�s min�l t�bb polg�ri �ldozatot szedjen, lehet�leg asszonyokat �s gyere-keket. A t�zp�rbaj ut�n "tetemreh�v�s" k�vetkezik: a nemzetk�zi h�r�gyn�ks�gek �s telev�zi�s �llom�sok kamer�i kedv�kre f�nyk�pezhetik a k�zszeml�re tett gyermek- �s asszony holttesteket. A Hamasz el�szeretettel telep�ti fegyver-rakt�rait mecsetekbe. A l�gier� "t�rte egy darabig, ameddig t�rhette", �m a m�lt h�ten legal�bb k�t mecsetre bomb�t dobott: a mecsetek alatt robban� rak�t�k hatalmas l�ngot vetettek.   Az izraeli l�gier� a rak�tat�rol�sra �s a Hamasz katonai c�ljaira szolg�l� �p�letek t�mad�sa el�tt hangbomb�kat robbant �s r�pc�dul�k ezreit dobja le a polg�ri lakoss�g figyelmeztet�se c�lj�b�l.   Ennek ellen�re �hatatlanul esnek polg�ri �ldozatok is. A sz�r�lapokon Izrael arra k�ri a polg�ri lakoss�got, hogy a megadott telefon-sz�mokon �s honlapokon sz�ban vagy             e-mailben adja meg a Hamasz fegyverrakt�rait �s b�jk�l� vezet�inek rejtekhely�t – saj�t, j�l felfogott �rdek�ben. �lym�don ugyanis elker�het�k a polg�ri vesztes�gek �s a t�mad�sok csak az elh�z�d� konfliktus trag�di�j�t okoz� egy�nekre lehet �sszpontos�tani a t�zet.   SCHWARCZ G�BOR Diplom�s k�zgazd�sz sz�vesen �ll a bev�ndorl�k rendelkez�s�re szakm�j�ba v�g� k�rd�sekben Telefon:               03 – 5661242             FAX: 03 – 5607773 A muzulm�n h�rk�zl� szervek minden esetre egym�ssal versenyezve k�z�lt�k a l�ngol� mecsetek k�peit. Az okokkal mit sem t�r�d� t�megek Egyiptomban, Jord�ni�ban, Ir�nban, de a t�voli Indon�zi�ban is d�h�ng�, izraeli �s amerikai z�szl�kat �get� t�ntet�sekkel reag�l-nak a l�tottakra. Itt, Izraelben is megbolydult a milli�n�l n�pesebb – �s egyre n�pesebb – izraeli arab n�p-k�z�ss�g: p�nteken t�zezer f�s, heves t�ntet�s volt Szachnin galileai arab v�rosban, de Kelet-Jeruzs�lemben is csak er�s rend�ri fell�p�s tudta megf�kezni az �v�rosi Templomhegy mecseteib�l ki�raml�, k�veket �s Molotov-kokt�lt dob�l� t�meget. Az eur�pai f�v�rosokban szinte kiz�r�lag muzulm�n bev�ndorl�k �s ezek lesz�rmazottai, illetve helyi h�zast�rsai rendeztek t�ntet�seket az izraeli k�vets�gek el�tt.   Aki saj�t fi�t robban��vvel k�ldte a hal�lba Az izraeli l�gier� folytatja a Hamasz ideol�giai �s katonai vezet�inek c�lzott felsz�mol�s�t. Cs�t�rt�k�n, janu�r 1-�n reggel egy rep�l�g�pr�l kil�tt rak�ta lerombolta az Izrael elleni robban��ves terror, majd a rak�tah�bor� egyik szellemi atyja, Niz�r R�jj�n (50) h�z�t. R�jj�n mind a n�gy feles�ge �s k�t gyermeke a romok alatt lelte hal�l�t.   R�jj�n arr�l h�res�lt el, hogy els�sz�l�tt fi�t robban��vvel k�ldte zsid�kat gyilkolni. Az atyai k�ldet�s sikerrel j�rt: 2001. okt�ber�ben a R�jj�n-csemete �l�j Szin�j izraeli telep�l�sen k�t izraeli fiatalt r�ntott mag�val a hal�lba.   Niz�r R�jj�n, a muzulm�n tudom�nyok doktora a Hamasz legels� szellemi vezet�je volt, mint a 2004 m�rcius�ban ugyancsak rak�t�val felsz�molt Ahmed Jaszin sejk ut�dja.   Egyh�zi szerepl�s�n t�l konkr�t r�sze volt terrorcselekm�nyek kitervel�s�ben is, egyebek k�z�tt � szervezte az asdodi kik�t�ben v�gre-hajtott, t�z hal�los �ldoztatot k�vetel� �ngyilkos robbant�st is. R�jj�n gyakran mutatkozott katonai egyenruh�ban.    Palesztin pszichol�giaI hadvisel�s • Az elm�lt napokban a hat�ron felsorakozott, a sz�razf�ldi akci� indul�si parancs�ra v�rakoz� sokezer izraeli katona meglepetten hallgatta a G�l�j C�h�l �llom�st, a hadsereg r�di�j�t.   A n�pszer� zen�t �s betelefon�l�s m�sorokat k�zvet�t� ad� hull�mhossz�ra er�s arab akcentussal besz�l� bemond� l�pett be. „Gyertek csak, v�runk r�tok. �lve innen nem fogtok hazaker�lni: m�r v�gyunk a v�retekre!" – hangzott a Hamasz h�bernyelv� �zenete. • Ugyancsak az ut�bbi napokban tal�lomra kiv�lasztott izraeli mobiltelefonokra k�ldtek hasonl� tartalm�, h�ber nyelv� sms-fenyeget�seket. • P�nteken egy mag�t "Jurm team" n�ven nevez� kibernetikai terrorcsoport "meghekkelte", vagyis a saj�t gyal�zkod� �zeneteit �s k�peit tette fel a "Jediot Ahronot" h�ber napilap angol nyelv� h�rport�lj�ra.   A primit�v �zenetek ink�bb nevet�sre, mint aggodalomra k�sztett�k a k�retlen hallgat�kat �s olvas�kat. Ugyanakkor minden katona tudja, hogy a vesz�ly nem elhanyagolhat�. Az �vek alatt el�k�sz�tett alagutak nem csak az egyiptomi hat�rra vezetnek, hanem a behatol� izraeli p�nc�losokat is v�rj�k, belsej�kben tonn�nyi robban�szerrel. Sok, nagyon sok f�gg a h�rszerz�st�l. Att�l, hogy a hadvezet�s min�l pontosabban �rtes�lj�n az el�k�sz�tett hal�los csapd�kr�l. A l�git�mad�sok nagy r�sze eddig el�rte c�lj�t, ami a kit�n�en m�k�d� elh�r�t�st dics�ri, annak ellen�re, hogy az izraeli hadsereg k�zel h�rom �s f�l �ve m�r nem tart�zkodik a terepen. HOH – Hitachdut Ol�j Hung�ria A Magyarorsz�gr�l bev�ndoroltak k�pviselete Orsz�gos k�zpont: Tel Aviv, Ibn Gvirol u. 76. I. emelet Telefon:               03-6916115       ,                            03-6917121        FAX:    03-6967049 Vesz�lyek Az izraeli hadsereg 1967-t�l megsz�ll�sa alatt tartotta a G�zai �vezetet. Ariel Saron korm�nya 2005 augusztus�ban kitelep�tette az ott �l� mintegy 9000 izraeli telepest �s kivonta a hadsereget is. A kivonul�s el�tt mind a polg�ri lakoss�g, mind a hadsereg katon�i s�lyos v�rvesz-tes�geket szenvedtek a helyi fegyveres terrorszervezetekt�l. A katasztrof�lisan t�ln�pesedett �s a z�m�ben nagy szeg�nys�gben �l� helyi palesztin lakoss�g k�r�ben nagy a Hamasz �s m�s terrorszervezetek t�mogatotts�ga. Unti Ildik� רות אונטי 052 – 350 7613             +972 – 52 – 350 7613        Dipl. trainer for the transformation of the body & the soul A test �s a l�lek diplom�s gy�gy�t�ja A G�zai �vezet Izrael F�ldk�zi tengeri part-szakasza �s az egyiptomi hat�r k�z�tt, mintegy 50 kilom�ter hossz� s�vban ter�l el. A f� probl�m�t az egyiptomi hat�r k�zels�ge jelenti: m�r a hadsereg kivonul�sa el�tt alagutak tucatjait �st�k a palesztinok a G�zai �vezet d�li hat�ra �s a k�zeli egyiptomi hat�r k�z�tt h�z�d� keskeny, �s az akkor m�g az izraeli hadsereg �ltal �rz�tt f�lds�v, az �gynevezett „Philadelphi folyos�" alatt. Az alagutakon f�k�nt fegyvereket csemp�sztek – �s csemp�sznek a mai napig – egyiptomi ter�letr�l a G�zai �vezetbe, mialatt a palesztinokkal rokonszenvez� egyiptomi hat�r�rs�g tapintatosan „f�lren�z". Az alig sz�z m�ter sz�les ter�lets�v alatt �sott alagutak k�z�l sokat felfedeztek �s berobbantottak az izraeli ut�szalakulatok, �m 2005. augusztusa �ta „szabad a gazda": ma fegyver-csemp�sz alagutak sz�zai vezetnek a G�zai �vezet d�li hat�r�vezete – f�k�nt R�fi�ch (arabul Rafah) v�rosa �s az egyiptomi ter�let k�z�tt. Az izraeli hadsereg �vekkel ezel�tt olyan alagutat is tal�lt, amelyben s�nek voltak lefek-tetve �s motorral vontatott csill�ken h�zt�k �t a hat�r t�loldal�n becsomagolt fegyvert – �s nemcsak fegyvert: k�szp�nzt, olcs� egyiptomi cigarett�t, �lelmiszert, ruhanem�t �s mit nem… A Hamasz a csemp�szetb�l j� �zletet is csin�l. A hadsereg sokak �ltal k�rhoztatott kivonul�sa �ta a Hamasz �szak-koreai �s k�nai gy�rtm�ny� rak�t�kat is „import�lt", �spedig – a londoni Times minapi �rtes�l�sei szerint – olyan ir�ni gy�rtm�ny�, �t m�tern�l hosszabb, 24 centi-m�ter �tm�r�j� Fajr-3 tipus� messzehord� rak�t�kat is, amelyek ak�r Dimon�ig is el�rnek, ahol – �ll�t�lag, Izrael �ltal soha meg nem    er�s�tve – az orsz�g f�ltve �rz�tt nagyteljes�tm�ny� atomkoh�ja m�k�dik. A Kol Jiszr��l, az Izraeli R�di� magyar ad�sa az interneten, �d�m R�chel szerkeszt�s�ben: http://www.iba.org.il/reka/ → magyar feliratra  ♦ —   �SZREV�TELEITEKET, V�LASZOTOKAT, V�LEM�NYETEKET V�ROM A makojeruzsalem@gmail.com E-MAIL C�MRE, VAGY A 052-3260834 (            +972 52-3260834       ) TELEFONRA HA A H�RLEVELET HASZNOSNAK TAL�LT�TOK,   K�RLEK BENNETEKET, K�LDJ�TEK TOV�BB ROKONOKNAK, BAR�TOKNAK IS!   H�bor� G�z�ban N�szta Kati  2009.01.03. 17:07 G�za... Izrael, �s az ellens�gei Tov�bb… K�vetkez� 10 cikk El�z� 10 cikk Oldal tetej�re